A blog röviden

Ez a történet Ecklair-ról szól, aki egy 20 éves átlagos lány. Vagy mégsem? Álmai nagy fenyegetést jelentenek neki. 21. szülinapján egy titokzatos személy jelenik meg álmában, segít a főhősnőnkön, aki viszont szeretné látni. Nem is sejti, a jelek amiket kap álmában mágikus erővel bírnak és azt meg nem avégkép nem, hogy aki ezeket a jeleket adja neki nem más mint az 1 éve halottnak hitt apja. Fölakarja használni a lányt ördögi tervének megvalósításában, de a lány ellen áll neki, kar részt venni apja ötletében. De sajnos nincs választása, mert sajnos előfordul, hogy a rémálmod maga az álmaid. Hogy szertehet bele a titokzatos Eric-be vagy hogy segít neki a vámpír ikertestvére aki az ún. " fehér tigris" vámpírbanda vezetője.....azt akkor tudod meg ha elolvasod!

Jah és még valami 1 komi után hozom a frisset.

2011. február 12., szombat

8.fejezet

Sziasztok olvasóim!
Remélem észre vettétek hogy új lett a kinézet (már sokadszorra). Remélem elnyerte egy-kettőtök tetszését. Hát ebben a fejezetben főszereplőnk sokat verekszik és túl jól sikerül a csábítás mint gondolta. Összeveszik az egyik bandataggal és emellett egy függővéggel találjátok szenben magatokat. Véleményt légyszi írjatok! Hálás lennék érte. A chatbe is jó! Na nem húzom tovább az időt!
Jó olvasást!


8. fejezet- Csábítás és egy két furcsaság
Kiszálltunk a kocsiból. Egy bár jelent meg előttem. Fekete épület nagy ablakokkal. A nagyméretű ajtó felett egy nagyméretű felirat díszelgett. Tűz alakot formázott és vonzotta a szemet mintha a ház dísze lenne. Út a POKOLBA ez volt kiírva föléje. Hirtelen megjött a kedvem ehhez a csábítós dologhoz. De azért minden nemi kontaktus elkerülése érdekében behúztam a bőrdzsekit és majd csak akkor fogom levenni mikor, kezdődik a feladatom. Beléptünk az ajtón. Cassandra ránk nézett és jelezte, hogy foglaljuk el helyünket. Cassandra beállt a pult mögé, ő volt a csapos. Crystal elfoglalta a színpadon a helyét és Csajszi volt az utánpótlás felelős a hamarosan elkezdődő piaivó versenyen. Én a pultnál ültem és az áldozatomat kerestem. Kértem egy Absinth. Ekkor Cassandra elkiáltotta magát a hangosbemondóba: Újabb Absintheső!! Semmi fennakadás nélkül lehúztam. Nem szokott olyan nagymértékben hatni rám a pia, sőt nem is érzem, csak azt a nagyon kellemes érzést mi hatalmába kerít. Az
felülmúlhatatlan. Egy kicsit felém kapták a tekintetüket és megnézték milyen arcot vágok, de sajnos csalódást kellett okoznom nekik. Cassandra is nézet egy kicsit mikor kihozta az italt, de nem szólt egy szót sem. Csak egy "vigyázz" pillantást küldött utalva az italra. Én erre csak megforgattam a szemeim. Oda súgtam Cassandrának:
- A kis áldozatunknak is küldj egyet légy szíves és mond azt, hogy a végzet angyalától - erre egy kicsit elmosolyodott, de nem szólt semmit csak csinálta, amit mondtam. Nagyot nézett Filip mikor elé tették az italt, de nem szólt egy szót sem csak szép apránként lehúzta. Nem volt valami józan utána, de én csak erre vártam.
- Na és kezdődjön a mai nap piaivó versenye! A kihívó Crystal - erre elő lépett az említett - Aki le tudja győzni, annak nem kell a piát kifizetnie. Aki viszont veszít, kamatostul kérem az árat!
Nem érdekelt senkit sem hogy ki kell fizetni vagy sem a piát csak mentek és le akarták győzni a csajt a pasik. És a büszkeségük! 10 férfi sorakozott fel köztük Filip is. A színpadon egy óriási asztal volt. Mindenki körbe ülte, Csajszi elővette a poharakat és a piát. Töltött mindenkinek és elkezdődött a verseny. Lassanként leestek a székről a versenyzők. Valaki elvesztette a józaneszét és Csajszit kezdte fogdosni, aki egy óriásit lekevert neki, hogy leesett az említett a székről és a föld adta a másikat neki. Ott maradt. Vérzett az orra és a feje, de jött a barátnője és lecipelték onnan, de előte még a barátnője is adot neki egy jókora pofont. Aztán már csak Filip haverunk maradt. Természetesen Crystal tettette a részegséget és feladta a versenyt természetesen azért, hogy legyen a prédában valamennyi lélekerő, de különben semmi fennakadás nélkül nyert volna! Lement a színpadról Filip és oda ment a haverjaihoz. Crystal teli torokból énekelni és teljes szívből neki állt táncolni. Mindenki őt nézte. Egyszer csak megfogta a maradék piás üveget és a tartalmát magára borította. Megfogott egy ostort és a kezét végig húzta rajta és érintése után csak tűz maradt. Meghökkentem és hátra fordultam. Mosoly kiült a számra. Cassandra a háttérből tüzet irányította. Néztem tovább a bemutatót. Az égő tárgyat maga körül csattintotta meg, úgy, hogy az ostor kígyóként tekeredett maga körül, és megégette a lányt. Egész testében égett, de nem lett semmi baja. A tűz elállt. A ruha leégett a felsőtestéről és odakapott, hogy még véletlenül se látszódjék semmi felső testéből. Én a bőrdzsekimet lebegtettem feje fölé, és mint egy zsák ráhúztam. Értetlenül nézett körbe. Mosolyogtam tovább. Áldozatomat kezdtem keresni ki csak tovább beszélgetett haverjával. Itt az idő. Bólintottam a pultosunknak, aki megint belemondta a hangos bemondóba a vadmacskánk vadászni indult. Vajon ki lesz a szerencsés? Uraim, hasizmot ki! Muszklikat elő! Vadászat indul! Felkeltem, és míg beszélt felmentem a színpadra. Minden szem felém szegeződött. Szép
lassan, mint a vadmacska, elindultam prédám felé. Utamba egy csomó férfi állt. Muszklisok, izomkolosszusok, igazi Adoniszok. De egyikre sem figyeltem. Nekem csak a prédám kell egy elbeszélgetés erejéig. Egy kar megragadott.
- Válassz engem cukorbaba!
- Nem
- Válassz engem!
- Nem
- Nálam nincs jobb pasi itt.
- Nem baj.
- Nem bánnád meg.
- Akkor sem - közben elkezdet tapizni.
- Mit nem értesz azon, hogy nem? Vagy azt akarod, hogy elmagyarázzam még egyszer a jelentését? De akkor egy életen keresztül megtanulod, hogy ha azt mondják nem akkor nem! Vetted?- úgy leordítottam a fejét, hogy a rémülettől nem tudott megszólalni csak hevesen bólogatott amennyire a sokktól tudott.
- Van még valaki, akinek elkel magyaráznom, hogy mit jelent a nem?- nem szóltak egy szót sem, csak álltak felsorakozva. Ez mosolyt csalt az arcomra. A pasit a haverjai elvitték az utamból. A szemem a prédán volt, aki csak rám sem nézett csak beszélt a haverjaival. Csak mentem tovább kecsesen incselkedve. Odamentem, és megkopogtattam vállát. Felém kapta tekintetét. Bár főleg a melleimet nézte, de nem érdekelt.
- Ízlett az ital?- úgy szólaltam meg, mint életembe soha. Szexi árnyalatú, mézédes hangon.
- Te vagy a végzet angyala? Te küldted az Absinth-t?
- Igen és megkérdezném a barátaidtól - ekkor körbenéztem a többieken - hogy elrabolhatnám ezt az íncsiklandozó férfit?- húztam végig az ujjam felső testén, bele haraptam ajkamba és olyan csábosan néztem, ahogy csak tudtam.
- Persze te kis vadmacska - karon ragadtam és elkezdtem magam után húzni. Leültünk a pultnál. Vallatni kezdtem. Cassandra , Csajszi és Crystal eltűntek nem értettem a helyzetet de nem baj.
- És te vagy ilyen helyes vagy csak örökölted?- kérdeztem nyálasan.
- Nem tudom, mért szerinted helyes vagyok? Amúgy Filip
Bredson vagyok.

- Emily Awons - hazudtam, nem lenne jó ha tudná a nevem nem megbízható- Igen te vagy a híres drogbáró ugye? Várj, nem te vagy a halott ember testvére?
- De igen - nagyokat nevetett minden egyes mondat után.
- És szerinted ki ölte meg?
- Nem tudom.
- És valami furcsa dolgot nem vettél észre rajta?- a kérdés közbe incselkedtem előtte. Öklömre hajtottam az állam másik kezemmel előre nyúltam az asztalon és cirógattam a kezét. Minden ujján végighúztam ujjam incselkedtem és csábosan néztem rá és kicsit úgy könyököltem az asztalon, hogy jobb látás nyíljon melleimre. Szegény férfit nagyon megizzasztottam. Fojt róla a veríték dadogott és néha félre beszélt az alkohol miatt és én miattam is.
- Képzeld mindig egy lev… - mondta röhögés közbe és heves csuklások áradata közben. De félbe szakították szegényt a legizgalmasabb résznél. Mert őszintén, sok mindenről beszélt, hogy milyen élete van, hogy megbukott matekból meg hasonlók. Egy férfi meglökte véletlenül és kiesett a kezéből a pohár. Az idegen egy határozott mozdulattal elkapta a poharat a tartalmával együtt egy centire a padlótól (ami változatlan maradt egy csepp sem hiányzott belőle) visszaadta Filipnek és bátorításként a csupasz vállára tette a kezét. Mikor elkapta akkor tudtam, hogy nem ember, tökéletes reflexei vannak, csakis természetfeletti lehetett. De egy vörös pulóver volt rajta még véletlenül sem láttam a tekintetét. Egy boccsal ott hagyott minket ahol voltunk és ment is el. Gyanús volt, de nem gondoltam, hogy baj lesz még ebből, ezért folytattam beszélgetésemet áldozatommal. De mekkorát tévedtem…


Már fél órája csak hülyeségeket és összevisszaságokat beszélt itt nekem, ezért nem volt más választásom, egy kicsit emelem a mércét. Magammal húztam egy nyugalmas helyre. A kanyarnál már nem bírta ki és nekem esett. A vállamtól kezdve az álkapocs csontom alatt lévő gödröcskéig csókolgatott. Neki nyomott a falnak és a fenekemet fogdosta. Kéjesen nyögött egyszer kétszer. Hagytam magam. Áldozat, áldozat, áldozat-ezzel bíztattam magam. A nadrágomban kezdett kutatni a bugyim után.
- Beszélni akarok veled! Csak beszélni!- egyre kínosabb volt a helyzet. A levegő megtelt a pia és a tesztoszteron átható, émelyítő szagával.
- Rendben beszéljünk- mondta a pia hatása alatt. De nem hagyta abba, amit elkezdett. Békén hagyta a bugyimat, de a melltartóm kapcsolójáért nyúlt.
- Beszélgessünk!- mondtam ellenkezést nem tűrően. De csak nem hagyta abba. Mikor már levegőt sem kaptam, mert úgy tolt neki a falnak, követelve magának engem, letépve felsőmet, akkor a lábammal átkulcsoltam és ördögi mosolyt villantottam felé. Azt hitte megadom magam, de mekkorát tévedett. Lábamat mivel átkulcsolta mellkasára tettem és azt mondtam:
- Ha nem értesz, a szóból hát legyen!- óriási lendülettel kinyújtottam lábam ez által ellöktem őt magamtól. A földre esett. El is ájult, de élt. Épp a nyakamba akartam venni, kicipelni innen, de a haverjai természetesen jöttek felém. Oh, anyám! 5 darab kigyúrt pasi ált előttem. Két fejjel magasabb voltak nálam bár én sem vagyok kicsi 185 cm, de ők így is nagyobbak voltak. Az egész testük csupa izom. Ott álltam karba font alakjuk előtt és a vállamon nyugvó személyt nézték. Azt akarták, hogy velük menjek és adjam át Filipet. Na, abból nem esztek!
- Ha nem hagytok, más lehetőséget hát legyen! Uraim ő az én prédám, és ha nem hagytok más lehetőséget meg kell küzdenetek érte!- dobtam le a testet. Már egyszerre szaladt felém az egyik. Egykét jobb és ball horog után hátrált egy kicsit. Egy nagyot ütött a bordámra, ami nagy reccsenéssel megrepedt. Felkiáltottam egyet, de szemet szemért, fogat fogért módszerrel és is eltörtem az övét. Törött bordája kilyukasztotta tüdejét és levegőért kapkodott, de felesleges volt. 1-2 perc múlva már nem élt, megöltem. Ő összeesett velem ellentétben. Nagyon sajnáltam a férfit, de ami megtörtént az megtörtént. Nem csinálhatom vissza. Hirtelen nagy bűntudatom lett. De nem tétovázhattam tovább. 1 kilőve maradt 4. Most már egyszerre többen is jötte, egyik ütött másik rúgott. Egy két találat ért, de nem sok, őket több. Elhajoltam néhány jól irányzott ütés, rúgás elől és hátrálni kezdtem. Nem vettem észre hogy a bár közepén állok és mindenki csak engem néz, csak akkor mikor neki ütköztem az egyik asztalnak. Ültek az asztalnál. Végig nézték a show-mat egy szál melltartóba, farmerbe és tűsarkúba. Tapsoltak éljeneztek. "gyerünk kiscsaj" "adj neki" mondatok hagyták el a szájukat. A támadóm egyike leütött hanyatt estem és fent feküdtem az asztalon. Mikor közelebb jött hozzám, már azon volt, hogy kicipel, mikor felemeltem lábamat és nagy erővel bele rúgtam. Hátra esett neki a másik férfinak elterültek, de nem nyugodhattam, mert jött a 4. is. Egy széket tartott kezébe és lábaival előre tartotta azt. Nagy erővel nekifutott egyenesen felém. Nagy lendületet vettem és a szék lábaira ugrottam. Mire kapcsolt egy jól irányzott rúgással a falnak löktem. Ott állt kábán és csak nézett. Levetem cipőmet, és mint egy tőrt neki dobtam a falnak, bele is állt. Csak 1 mm-re volt arcától. A másikkal arcon dobtam. Na de még nem volt vége, mert mire ezt megcsináltam mögöttem felállt az egyik és hátba is akart támadni. Felemeltem a bal kezem ez által arcon vágva ellenfelem. Leguggoltam kigáncsoltam és elterült. Nyaka köré helyeztem kezem, és megszorítottam. Felemeltem amennyire csak a karom kinyúlt.
- Nem mondták még neked: hogy csak az támad hátba mást, aki sunyi?- és eldobtam testét a bár másik felén lévő biliárdasztal közepére. Mindenki csendben nézte, míg földet ért és mikor nagy zajjal földet ért mindenkiből kitört az éljenzés. Csak most néztem körbe. A bár vendégei kör alakzatot felvéve, körbeálltak minket tapsoltak.
- Még valaki?- kérdeztem kissé akadozva. Ekkor tettek egy nagy lépést hátra - akkor, ha megengeditek, őt elvinném. Aki meg nem, az most jöjjön!- mivel senki se szólt egy szót se én oda mentem Filip testéhez vállamra dobtam és mentem is. A bár előtt letettem a csomagot és tárcsáztam is a jól ismert számot.
- Mondd!- szólt bele EY.
- Merre vagytok?
- Meg kellet állnunk, mert egy halott embert észleltünk az erdőben. Jensen és Ian mentek megnézni. nicknek dolga volt. És így Csajszi, Crystal, Spens, Cassandra, Eric, és én meg most indultunk.
- Nálad van a táskám?
- Igen, Spens mondta, hogy hozzam magammal, de miért? Mindig mondja, de sosincs szükség rá.
- Ezzel egyet kell értenem, de most arra kérlek, hogy nyisd ki a táskát és vedd ki a tartalmát - a másik vonal végén lehetett hallani hogyan nyitja ki a táskát, de nem vette ki tartalmát csak meghökkent.
- Ugye ez nem a tiéd?
- De! Az 100%-ig én vagyok. 1 liter én. És azt szeretném, ha megitatnád Spensel!
- De miért? Teljesen jól van.
- Nem nincs. 2 hete nem ivott vért. Egy cseppet se. Én is érzem a kaparó érzést a torkomban. Sötét szeme volt tegnap és hogy már én is érzem ezt az őrjítő szomjúságot, muszáj megitatnod vele! Nem érdekel hogyan, miként, még az sem, ha lenyomod a torkán, de itasd meg vele!
- Ha rájön, hogy a te véred ez itt amit tartok a kezemben akkor tudod, hogy ki fog akadni és nem issza meg!
- Nem tudom magamba visszavezetni és nem is fogom meginni szóval, nem kerül vissza a szervezetembe. Fogd fel úgy, mint egy önkéntes véradást.
- Rendben, de ő nem fog repesni az örömtől.
- Tudom, de itt vagyok, üssön agyon, vagy valami ilyesmi nem érdekel! Amúgy is én is vérzem, a pasi is vérzik, és a bár tele van iszákos pasikkal. A végén még letámad valakit.
- Te aztán makacs vagy. Rendben megitatom és megyünk hozzád.
- Köszi. Akkor itt találkozunk -1 percre rá éreztem, hogy megkönnyebbülök. A torkom nem kapar és nem ég. Szinte éreztem, ahogy végig csorog a vérem a bátyám torkán. Egyre erősebb lesz. Legalább érte nem kell aggódnom. 3 perc után megjelentek Spensel az élükön. A bár már bezárt, de jöttek értem. Megtorpant és a többiek is. Aztán olyan gyorsan ott termett mellettem, hogy átöleljen. Magához ölelt teljes erővel. Fájdalom nyilallt a törött bordámba. Felkiáltottam. Elengedett olyan gyorsan, ahogy csak tudott.
- Bo… - mentegetőzi akart, de nem hagytam.
- Semmi - levetette pólóját és oda nyújtotta nekem. Kérdőn néztem rá. Mikor végig néztem magamon már rögtön megértettem, hogy igen csak hiányos az öltözetem. Elvettem a pólót és felvettem.
- Hogy ment?- válaszul csak rámutattam Filipre.
- A bárom épségben van?- kérdezte Cassandra mire elsápadt az arcom. A verekedésről nem tudnak.
- Szóval ugye ti elmentetek és én maradtam csak. A pasi rám mászott ezért leütöttem. A haverjai jöttek mikor ki akartam cipelni őt 5 izomkolosszus. Aztán mivel nem hagyták, hogy kivigyem meg kellett küzdenem érte. És jobb és bal horgok után - hadartam egy szuszra.
- A lényeget!- üvöltött Cassandra rám.
- Asszem egy törött széken és egy biliárdasztalon kívül semmi baja nincs - ellökött az ablak elől és benézett rajta, az állát kereste a földön. Nyelt egyet, én is. A bár teljesen szét volt verve.
- A magas sarkú a falban?- kérdezte a falban lévő cipőtől egy centire. Már bent is volt.
- Bocsi mindkettőtöknek, de muszáj volt különben leütött volna – mondtam neki és egyben Csajszinak. mikor beléptem óriási éljenzés fogadott Deny részéről.
- Cassandra, ez a csaj egyszerűen fölülmúlhatatlan! Felállíthatnál egy ketrecet a bárban és minden este harcolhatna. Fogadásokat köthetnének rá, láncok, fények, nagyon kigyúrt pasik, győzelmek.
- Ez a lány?- nézett rám és minden szó gúnyként hagyta el a száját.
- Igen, de szétverte a báromat Deny! - Deny az egyik csaposa. A bárban dolgozik.
- Nem verte - szólalt meg Deny.
- Deny nézz már körbe, minden romokban!
- Cassandra én sajnálom - mondtam ki.
- Sajnálod, sajnálod én mit csináljak a sajnálatoddal?
- Ha annyira fontos neked a bárod mért hagytál itt a szarba?
- Mert mert
- Itt hagytál egyedül engem. Az-az 5 gorilla meg nekem jött, ha nem akartam, hogy a nyakamat vegyék muszáj volt valamit csinálnom. Bocsi a bárért.
- Még hogy bocsássak meg, én, neked? Majdnem szétverted az egész kócerájt. Bocs szét is verted!- a kezeiben lángcsóva jelent meg. Hagytam, hogy a bőrömhöz érjen. Megégetett, de jobban dühítette, hogy nem reagálok semmit - Harcolj! Te barom. Ide jössz és szétversz mindent az egyetlen egy dolgot, ami fontos nekem - mindenki némán figyelte a történéseket,- na, mi lesz? Itt vagyok, karatézz szét! Megölsz, hát legyen, úgyis te jársz akkor rosszul, mert szét fog rombolni a bűntudat és börtönbe kerülsz - minden mondatnál meglökött. Kezdett a dühöm elhatalmasodni rajtam. Csak a jól neveltségem fogott vissza - mi az csak nem betojtál? Az 5 férfit szétverted, de engem nem mersz? Szánalmas vagy - itt telt be a pohár. A kezemen megjelentek a vörös jelek. Eric és Spens lefogott, de jobb is így. Lenyugodtam. Cassandra szemében félelem ült.
- Spenser a szeme - kiáltotta el magát Taylor, leültettek.
- Mi a franc ez? - Eric hangjában félelem ült.
- Mi van a szememmel?
-Ez meg hogy lehet?
-Mi van a szememmel?
- Az egyik zöld a másik fekete színű. Nyugodj le! Ha nem nyugodsz le az angyal fog nekünk támadni.
- Nem hagynám
- Tudom, akkor neked lesz bajod, de akkor is nyugodj meg! Félig átváltoztál. - lehunytam szemem és Csajszi egy nyugalom hullámot küldött felém ez által lenyugodtam.
- Nézzük meg Filip haverunkat! - mondtam egy kis szünet után.
- Filip meghalt - mondta Taylor, aki Filip haverunk teste felett kereste ütőerét.
- Mi?- mindenki felé kapta tekintetét.

Nincsenek megjegyzések: